1. MECSEK-ZSELIC HATÁRÁN

Már nagyon vártam a napot, amikor lebonyolításra kerül az első, saját szervezésű teljesítménytúrám! A várakozás nagy izgalmakban telt el. Természetesen tökéletesre szerettem volna mindent. Idő közben rá kellett jönnöm, hogy mivel egy programot szervezek, ahol emberek vesznek rész, nem lehet tökéletes!

Az elején nem gondoltam, hogy egy TT szervezése, rendezése ennyi feladattal jár. A túra előtti két hétben alig tudtam másra gondolni, csak a „nagy nap”; 2010.06.26.-a járt az eszemben. Persze ilyenkor az ember reméli a legjobbakat. Sokan lesznek, szép idő lesz, minden rendben megy majd! A pontőrök megszervezése volt az egyik legnehezebb feladat. A túra előtt három nappal még nem volt biztos semmi. De azért szép lassan összeálltak a dolgok. Igaz, hogy pár pontőrrel kevesebb állt rendelkezésre, mint amennyi pont volt, de ez bójával megoldható. A túra előtt szállás állt a túrázók rendelkezésére. Ezt rajtunk, a rendezőkön kívül nem sokan használták ki, de azért voltunk egy páran. Péntek este az itinerek válogatása volt a program, természetesen egy kis italozás mellett. Elég sokáig fent maradtunk. Aki hosszúzott másnap azt nem irigyeltem. Kissé másnaposan, kialvatlanul nekivágni 85 km-nek… Aztán eljött a reggel. Szépen sorban érkeztek a túrázók. Először a hosszútáv, és folyamatosan jöttek az egyre rövidebb távokra. Tetszett a pezsgés a rajtban. 6-tól 10-ig le is ment a nevezés. A négy távon összesen 100 körül indultak. Első rendezésre nem is olyan rossz! Elégedett vagyok. Annak ellenére, hogy az idő nem a legjobb arcát mutatta. A borongós ég később esőre fordult. Na az egyet, amit biztos nem akartam az, az eső! De hát mit lehet tenni az időjárás ellen… Természetesen először a 10-es táv résztvevői érkeztek vissza. Szép sorban. A célban ketten voltunk. Főztük a virslit. Miután az utolsó tízes is beért nem kellett sokat várni a huszonötösökre. Mindenki átvette a díjazást meg a virslit. A 10-es távon egy hölgynek nem jutott kitűző, ezt postán természetesen pótoljuk. Eddig pozitívak a visszajelzések. Elégedett vagyok. Az 50-esek is dicsérik a távot. Egyedül a 85-ön volt egy kis gubanc. Egyrészt nem készült el a kitűző, másrészt volt egy-két szakasz, ami el volt mérve. Ez jövőre pontosítva lesz. Vigasztalásul nem kitűzőt, hanem jelvényt küldök számukra. Az eső okozta nagy sár ellenére egész jól beértek a túrázók. Egyedül a söprűre kellett többet várni, de ez betudható a szalagok leszedésének, mert elég sok helyen voltak kitéve és elég sok. Meg hát a sár sem számít könnyebbítésnek. De azért ők is megérkeztek. A feladások aránya igen alacsony. Ennek örülök. Mégy egy kis utómunka, és nagyjából lezárul a 2010-es MZsH teljesítménytúra. Nagyon sokat tanultam a rendezésből. Személy szerint azt mondom, hogy így elsőre nem volt rossz. Persze van még mit csiszolni a túrán, mind az útvonalon, mind a rendezésben. Sok-sok tapasztalattal lettem gazdagabb. Jövőre, ezek ismeretében még jobb túrára várom a túrázókat!   A főrendező: Dombovits Péter