Warning: include(css/css.css) [function.include]: failed to open stream: No such file or directory in /home/doke/public_html/futoestriatlon/templates/doke/index.php on line 20

Warning: include(css/css.css) [function.include]: failed to open stream: No such file or directory in /home/doke/public_html/futoestriatlon/templates/doke/index.php on line 20

Warning: include() [function.include]: Failed opening 'css/css.css' for inclusion (include_path='.:/usr/lib/php:/usr/local/lib/php') in /home/doke/public_html/futoestriatlon/templates/doke/index.php on line 20

Adó 1%

Ajánlja adója 1%-át a DÖKE- nek!


Diák és Öntevékeny Körök Egyesülete
Adószám: 18305898-1-02


Támogatását köszönjük!

Facebook

SPAR maraton 2013

DÖKE-futók tömege a SPAR Budapest Maraton Fesztiválon (10.13)

Idén Október 13-ra esett a "Futás Ünnepe". Több mint 20.000 futó lepte el a fővárost, hogy akár egyéniben, akár váltóban teljesítse a maratoni távot vagy éppen a rövidebb távokon versenyezzen egy jót. Természetesen futóink sem tudtak kimaradni ebből a fantasztikus programból.

Eredmények:

Maraton egyéni:

Jakus Gábor: 03:07:49

Kutasi Péter: 03:08:50

Szatmári Adrienn: 03:19:48

Török Tamás: 03:41:58

Gyenizse Zoltán: 03:51:21

Tóth Csaba: 03:57:23

Mihály-Bede Mónika: 04:50:37

 

30 kilométer:

Tasnádi Tas: 02:26:03

 

DÖKE-érdekeltségű váltók:

DÖKE-Mi4en.Kom/ló (Hakszer Erika, Ignácz Vendel, Kerekes Bukta, Kis István): 2:56:28

Runaways (Balogh Bettina): 03:02:12

RexZone (Gelányi Attila): 03:29:48

Fantasztikus Négyes (Kisné Félix Tímea, Ürmösné Szepper Tímea, Megyeri Ferencné, Sedivy Renáta) 3:50:29

DÖKE 3M&A Komló (Both Mónika, Lévai Attila, Nemes Mónika, Tóth Mário): 4:19:56

 

A DÖKE-Mi4en.Kom/ló csapata a második helyen végzett mind a Fut a település (Komló) kategóriában, mind pedig a Fut a szervező (DÖKE) váltók között. A Fantasztikus Négyes váltó pedig a Fut a település 3. leggyorsabb női csapata lett!

További képek a DÖKE Facebook oldalán ITT érhetőek el.

 

Tóth Mário beszámolója:

Idén Október hónap 13. napjára esett ez a jeles rendezvény, amit már sokan csak úgy emlegetnek, hogy a "Futás Ünnepe". Valóban az volt.  68 országból látogattak ki az eseményre futók, ami majd 3000 embert jelentett a külhonból, összesen pedig 21930 nevezőt regisztráltak a fővárosban. Megannyi rekorddal, megannyi kilométerrel és még annál is több új élménnyel gazdagodhattak a kilátogatók.
A DÖKE idén rengeteg futóval indult fel a hónap második hétvégéjén Budapestre, hogy valamilyen formában részt vállaljon a maratonon. Volt, aki egyéniben indult maratonon, voltak, akik váltócsapatokat alkottak a maratonra, 30km-es futóink is akadtak, és voltak olyanok is, akik a rövidebb 7 illetve 2,7 km-es távokat választották, hogy futásaikkal is tovább népszerűsítsék az egyesület hírnevét. A futók között akárcsak a Hauni-futáson, ott volt a Fotószakosztály atyja, Ákos is, akinek gratulálunk a 2,7 km-es táv teljesítéséhez!
3 autó, és egy 18 személyes busz segítsége kellett a feljutáshoz, és ahhoz is, hogy idén rekordlétszámmal vehessenek részt az egyesületi tagok a versenyen. Se a nagyon korai kelés, se a reggeli hűvös idő, se semmi más sem tántoríthatott el senkit attól, hogy fenn legyen időben!
Jómagam első alkalommal utaztam fel, méghozzá azzal az elgondolással, hogy váltóban lefutom életem eddigi legnagyobb, legnívósabb versenyét. Sikerült! Hatalmas mosollyal, nagy örömmel és még annál is lelkesebben robogtam végig az 11,7km-es szakaszomat, mely a verseny első távja volt. A rajt a Hősök Terén volt, ahol remek alaphangot adott az ott doboló zenekar. Talán nekik is köszönhetően jött rám az a bizonyos drukk, ami addig még nem, de ez inkább előnyömre, mintsem hátrányomra fordult, hiszen nagyon feltüzelt a versenyre.
A távomon gond nélkül tudtam végig haladni, egy igazán sima terepen. A "pálya" mellett mindenhol volt valami. Hol egy zenekar, hol operaénekesek, hol pedig pompon lányok, de ha ők nem is, akkor szurkolók ezrei buzdítottak végig minket, és pacsiztak velünk. Ha az ember túljutott a fordítók okozta nehézségeken, akkor bizony nem volt oka a panaszra, a szervezők gondoskodtak a megfelelő rendőri biztosításról, a megfelelő frissítésről és minden létező váltóponton volt speaker és zene is. A szakaszomat követően Lévai Attila váltott engem, akit 2 perces keresgélés után sikerült kiszúrnom a tömegből. (Őt a csapatban Nemes Móni, majd Both Móni követte, és mi voltunk a DÖKE 3M&A). A váltást követően átvehettem a befutóknak járó csomagot, melyet a verseny névszponzora igen jól telepakolt, ennek én azonban csak örülni tudtam, mert ez által bőven volt mit enni és inni frissítésként. Ez után gyors telefonhívások, hogy eldicsekedjem 1-2 embernek, hogy sikerült megfutnom az egyéni rekordidőmet (01:05:15), ami magamhoz mérten nagyon jónak számít, hiszen előtte a 10km-t futottam 01:10 alatt.
Túllépve mindezeken, Ürmös Timi, Gelányi Attila és Ignácz Vendi társaságában vettük célba a Lánchidat gyalog, ami felért egy kisebb városnézésnek, sőt a futásunk levezetésének is, hiszen többet tettünk meg gyalog, mint futva. A Lánchídnál már a váltótársaink vártak ránk, ahol közösen vártuk Bede Móni érkezését, hogy teli torokból üvöltve szurkolhassunk neki, hiszen élete első maratonját futotta. Örömmel láthattuk, hogy Móni hatalmas nagy kitartással baktatott, és semmi sem vehette el a kedvét a folytatástól.
A 2 hozzánk csatlakozott váltótársunkkal, folytattuk utunkat vissza a Hősök Tere felé, ahol már vártak ránk barátaink. Az élménybeszámolókat követően izgatottan figyeltük, hogy ki mikor ér a célba, de a legjobban titkon talán mindannyian a friss maratonistánkat vártuk, aki 04:50:37 alatt teljesítette a 42km-es távot, élete leghosszabb futásán.
Miután mindenki beért, és mindenki meglett, utunkat Komló fele vettük, de egy közös vacsora szinte kihagyhatatlannak tűnt, ezért Dunaföldváron még egyszer találkozott a három autó és a busz legénysége, hogy átbeszélje ezt a hihetetlen napot egy finom vacsora társaságában. Az ott dolgozók kisebb-nagyobb örömére, hamar megtöltöttük az éttermet, és a tálalásokkor kialakult jó hangulat megfizethetetlen, ahogyan az egész nap nyújtotta élmények is. Részemről ez egy örökérvényű emlék marad, amit semmiért sem cserélnék el. A főváros nyújtotta körülmények és az, hogy ezzel a társasággal lehettem ott ezen a programon felbecsülhetetlen és megfizethetetlen.

 

Gratulálunk mindenkinek!