Warning: include(css/css.css) [function.include]: failed to open stream: No such file or directory in /home/doke/public_html/futoestriatlon/templates/doke/index.php on line 20

Warning: include(css/css.css) [function.include]: failed to open stream: No such file or directory in /home/doke/public_html/futoestriatlon/templates/doke/index.php on line 20

Warning: include() [function.include]: Failed opening 'css/css.css' for inclusion (include_path='.:/usr/lib/php:/usr/local/lib/php') in /home/doke/public_html/futoestriatlon/templates/doke/index.php on line 20

Adó 1%

Ajánlja adója 1%-át a DÖKE- nek!


Diák és Öntevékeny Körök Egyesülete
Adószám: 18305898-1-02


Támogatását köszönjük!

Facebook

Balatonman 2013

Balatonman 2013. (06.15)

2013. június 15-én rendezték Balatonfüreden a „II. Balatonman Triatlon Fesztivált”, ahol a Döke képviseletében 3 fő vett részt. Gyenizse Zoltán, Jakus Gábor és Kis István a középtávú versenyen indult, ami 1,9 km úszásból, 90 km kerékpározásból és 21 km futásból állt.

Félix Tímea úgy látta, hogy a résztvevő fiúk egyike sem igazán nagy beszámoló-író, ezért úgy döntött tollat ragad, de legalábbis billentyűzetet és leírja a saját szemszögéből a versenyt, mint lelkes néző, szurkoló:

A komlóiak közül Gyenkó már „rutinos” vasembernek” számít, neki ez jó felkészülési lehetőség volt a nagy megmérettetésre, a nagyatádi ironman versenyre. Gábor váltóban már teljesített ironman versenyt, itt most egyéniben igyekezett legyűrni a féltáv nehézségeit. Isti pedig lelkes újoncként egy célt tűzött ki maga elé, mégpedig azt, hogy teljesíteni szeretné szintidőn belül a versenyt.
A fiúk már előző nap megérkeztek a Balcsira, mi pedig családostul, gyerekestől a verseny napján követtük őket.

 

Igazi nyári idő kerekedett aznapra, bár a Balaton vize még neoprén ruhát igényelt, így a fiúk fel is öltötték ezt a csini gúnyát magukra. Az első probléma már rögtön az úszás előtt jelentkezett, mivel Isti otthon hagyta az úszószemüvegét, én pedig hiába igyekeztem Niki Laudát is meghazudtoló módon, hogy odaérjek a rajthoz :), sajnos a balatoni forgalom kifogott rajtunk és a rajt elkezdődött - Istinek úszószemüveg nélkül.  A rajt után nem sokkal azért megérkeztünk, de Gábor olyan fürgén jött ki a vízből, hogy szem elől tévesztettük. Gyenkót meg pláne… :)  Nemsokára megérkezett Isti is, úszószemüveg hiányában kicsit érdekes volt már az úszóstílusa a szakasz végére, de én természetesen így is nagyon büszke voltam. Első állomás tehát teljesítve.
A bicikli következett, azaz 90 km megtétele a speaker szerinti legnehezebb útvonalon. Kétszer 45 km-es kört kellett teljesítenie a versenyzőknek, amiből rögtön egy 9 km-es emelkedőnek vághattak neki az indulók.  Egy gyors puszi a depóból kijövet, majd indulás az első körnek.  Gyenkó és Gábor gyorsan elrajtoltak, Istinek itt is egy kis nehézség adódott, mégpedig az első pár km után egy durrdefekt. Gyors gumicsere után aztán folytathatta a versenyt, és bíztunk benne, hogy a pech-széria ezzel lezárult. Mi az első kör végén vártuk őket a frissítőponton, ahol meglehetősen jó hangulat és kánikula fogadott minket. Inni- és ennivalóval vártuk a már fáradni látszó fiúkat, Isti még arra is szakított időt, hogy a gyerekek által megépített csigavárat gyorsan megtekintse. :) (szerintem jó alibi volt neki egy kis pihenőre)




 Pár óra elteltével újra láthattuk őket, immár a futásra készülődve, a depóban. (Női ismerőseimnek jegyzem meg itt zárójelben, hogy érdemes egy triatlon verseny depója körül elidőzni egy picikét. :)  Hogy egy kedves ismerősömet idézzem: „Kell a szemnek a vitamin.„) Gyors etetés-itatás, majd nekiálltak az utolsó állomásnak, a félmaratoni táv lefutásának.  Gábor evés hiányában és a nagy melegnek köszönhetően elérkezett egy holtponthoz az első kör után, de a frissítésnek köszönthetően gyorsan regenerálódott és már folytatta is a versenyt. Isti is szépen teljesítette a köröket, érdekes, hogy egyre kevésbé tűnt fáradtnak.
Aztán elérkezett a pillanat és a hosszú hónapok felkészülései, a kemény edzések, fárasztó percek, órák végre értelmet nyertek. Láttuk Gábor, majd Isti befutóját, boldog és büszke pillanat volt az, amikor szinte átrepültek a célkapun. Isti meghatottan puszilt meg bennünket.


                

Gratulálunk fiúk, szép volt Isti, Gábor és Gyenkó!